Molnár Imre három évtizede halőr, 4 év óta hivatásos. Munkáját számos önkéntes, úgynevezett társadalmi halőr kolléga segíti. Azt mondja: ha nem is túl gyakran, de megesik, hogy rendőri segítséget kell kérniük a rapsicokkal szemben. Nem csoda hát, hogy a becsületes horgászok ne szólj szám, nem fáj fejem -alapon inkább nem teszik szóvá az illegális halászatot, akkor sem, ha az a szemük előtt zajlik.

- A szövetség azt tervezte, hogy itt, a térségben is létrehoz egy társadalmi halőrcsoportot, ám sajnos, eddig még nem sikerült - mondta a zömök férfi, akivel a Mura partján, a letenyei új hídnál találkoztunk. A folyó ezen pontja az orvhorgászok kedvelt helye. - Itt mindenki ismer mindenkit, s az emberek félnek a későbbi atrocitásoktól, ezért inkább hallgatnak. Engem is megfenyegettek már rapsicok, hogy felgyújtják a házamat.

Információik szerint a folyó letenyei szakaszán működik pár olyan orvhalászcsoport, akik már-már iparszerűen gereblyéznek (főleg karácsony előtt, illetve január-februárban szaporodik meg a számuk), a kifogott halat pedig éttermeknek adják el. A gereblyézést erős horgászbottal, vastag zsinórral végzik: a nehéz ólommal és nagy hármas horoggal ellátott szereléket a folyó fenekén rángatják, így a horog beleakad a nagy halak testébe, az áldozatot pedig brutálisan kirángatják a partra vagy a csónakba. Nagyon sok azonban sebesülten a vízben marad, s később pusztul el - így az ebből fakadó kár is jelentős. Az effajta zsákmányszerzés 2004 óta bűncselekménynek számít és tiltott halászattal elkövetett állatkínzás vétségéért akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A másik (főleg a Mura mentén) kedvelt módszer az emelőzés. Nem kell hozzá más, csak egy gémeskútszerű, fából készült alkalmatosság, amit általában szétszednek, s a part menti bozótosban rejtenek el az illegális halászatot űzők. A tavaszi zöldár idején ezzel a szerkezettel engedik le a hálót a folyóba, melybe jó eséllyel tömegével akadnak bele a halak.

- Amikor árad a Mura és kilép a medréből, aki él és mozog, kint van a folyóparton. Még az is kijön, aki azelőtt soha. A térségben élők számára természetes, hogy a határfolyó gyümölcse mindenkié, hiszen ez már évszázadok óta így van - magyarázta a helyi Sánta Antal, a tótszerdahelyi székhelyű Kisszerszámos Halászegyesület tagja, aki megmutatta, hogyan is működik az emelőzés. - Ez így kézenfekvő, meg nincs is, aki az ellenkezőjére felhívná a figyelmet. A becsületes halász-horgász sem szól a rapsicoknak, mert nem akarja másnap reggel a folyóban találni a szerelékét.

Garaboncon egyesületet is szerveztek az orvhorgászoknak a 90-es években. Igaz, ennek tagjai nem önként lettek orvhorgászok: 1992-ben megtiltották a Kis-Balaton közeli falvak lakóinak a horgászatot, mikor a területet tájvédelmi körzetté nyilvánították. A lépés óriási felháborodást váltott ki, helyi pecások, körülbelül kétszázan, megalakították a Garabonci Orvhorgászok Szövetségét - s horgásztak tovább.

- Öt évig csináltuk feketén, nem egyszer halőrök elől menekülve, a nádasban bujkálva - idézte fel azokat az éveket egy ma már engedéllyel, legálisan pecázó férfi - Mi nem ipari méretekben horgásztunk, csak a családnak. Nem a haszonszerzés, hanem a tiltott gyümölcs izgalma, s természetesen a horgászat szépsége motivált minket. Többször is menekülnünk kellett a halőrök, rendőrök elől, a nádasban bújócskáztunk velük...

Nagykanizsán, a Csónakázó-tónál találkoztunk a miklósfai Lakatos Józseffel, aki vérbeli hobbihorgász: nem a zsákmányra utazik, csak az izgalom, s a természet szépsége vonzza. A férfi szerint a Csótón egyelőre nem öltött irreálisan nagy méreteket az orvhorgászat, lévén egy viszonylag kis horgászközösségről van szó. Mondta ezt annak ellenére, hogy már ő is hajtott el illegálisan halászókat.

A Mura folyón hagyományos halászati módszernek számító emelôzés fortélyait a murakeresztúri Sánta Antal mutatta meg Fotó: Szakony Attila

Bakonyi Kornél hozzátette: a jogalkalmazás sajnos, nem kezeli helyén a problémát. A hazai jogszabályok erélytelenek, miközben Nyugat-Európában, ha valakit megfognak a lopott hal szállítása közben, letartóztatják és elkobozzák az autóját. Németországban, ha bebizonyosodik, hogy valaki illegális halászatból szerezte a vagyonát, esetleg házát, mindent elvesznek tőle. Épp ezért az antirapsic-szervezet egyik fő célja, hogy a jogalkotó segítségével hazánkban is olyan szabályozórendszer szülessen, amely véget vet a szabadrablásnak.

- Úgy vélem, sokat segíthetne a helyzeten, ha a halőrök több jogosítványt kapnának, s gyakrabban ellenőriznék a horgászokat, halászokat. Ha ez pénzkérdés, akkor több forrást kellene biztosítani a feladatra. S nem ártana növelni a hivatásos halőrök számát - vélekedett. - Nem titok, a rapsicok a lopott halat éttermeknek adják el, az üzlettel jól keres az orvhorgász, de a vendéglátós is, hiszen ételként drágán adja az olcsón vett halat.

A jogosulatlan, tiltott módon való halászati tevékenység ügyében évente 150-200 feljelentés érkezik a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságához - tudtuk meg Ernszt Tamás megyei vadászati és halászati felügyelőtől. Az alkalmazható szankció az állami horgászjegy 3 hónaptól 3 évig történő bevonása (már ha van az illetőnek), illetve 10-500000 forintig terjedő bírság.

Valentini Tibor, a Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke érdeklődésünkre elmondta, tapasztalatai szerint - vélhetően a megélhetési gondok miatt - az utóbbi időben növekszik az orvhalászattal foglalkozók száma.

Ez különös aktualitást adhat annak a mozgalomnak, amit a rapsickodás ellen indított a budapesti Horváth István és a nagykanizsai Bakonyi Kornél. Nemrég egyesületté alakult a dél-zalai székhelyű mozgalom, amely iránt óriási az érdeklődés: már eddig is több százan (halőrök, horgászegyesületek) jelezték csatlakozási szándékukat.

- Az Antirabsic Mozgalom Egyesülete (a rapsic és a rabsic alak is helyes,) alapításának ötletét egy tavaly téli eset adta, amikor két orvhalászt félmillió forint értékű zsákmánnyal értek tetten a Balatonon, Györöknél - árulta el Bakonyi Kornél, az egyesület titkára, aki egyébként rendőrnyomozó. - Körülbelül 350-400 kilogrammnyi harcsát gereblyéztek össze. Akkor többen gondoltuk azt, ez így nem mehet tovább.

A nyilvánosságot hívtuk segítségül: van egy blogunk, amire a horgász sporttársak az ország minden részéből küldenek infókat, képeket illegális halászatról, horgászatról. Egyre többen keresnek meg minket, ebből is érzékelhető, hogy az orvhorgászat óriási méreteket öltött országszerte. Itt Zalában, a Murán hozzávetőleg 30, Keszthely viszonylatában pedig körülbelül 40-50 fő foglalkozik illegális halászattal. Köztük képbe került egy kanizsai illető, aki rapsickodásból építette a házát. Az ipar olyannyira jól fizet, hogy még Mercedesre is tellett neki...