1. A Btk. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése taxatíve meghatározza,

hogy bűncselekmény elkövetése esetén mely dolgot, illetve sajtóterméket kell elkobozni. A felsorolásban szereplő esetek azonban nem terjednek ki az ún. mozgó bűnözésre. A mozgó bűnözés jellemzője egyrészt az, hogy a gépjármű használatával összefüggő bűncselekményeket sorozatban követik el, másrészt az, hogy a gépjármű felhasználása megkönnyíti a bűncselekmények végrehajtását (például a szállítást), a helyszín elhagyását, illetve nehezíti a felderítést, és segíti az ismétlődő elkövetést.

Több elkövetési mód kapcsán problémát jelent azonban, hogy a cselekmény befejezését követően kerül sor olyan eszköz használatára, amely jelentősen megkönnyíti a bűncselekmény leplezését, illetve a bűncselekmény során szerzett dolgok szállítását. Ez történik például tiltott fakivágás, vagy orvhalászat esetén (ami a Btk. szerinti lopás tényállását valósítja meg), amikor a jogellenesen kivágott fa, illetve kifogott halak elrejtése vagy utólagos elszállítása történik járművel.

Tekintettel azonban arra, hogy ilyen esetekben már a cselekmény büntetőjogi értelemben befejezett, a Btk. 77. §-a (1) bekezdésnek a) pontja ("bűncselekmény elkövetéséhez eszközéül használtak vagy arra szántak") szerint az elkobzás nem alkalmazható.

A Javaslat a Btk. 77. §-a (1) bekezdése d) pontjának módosításával, kiterjeszti az elkobzás lehetőségét azon dologra, amelyet a bűncselekmény befejezését követően azon dolog elszállítása céljából használtak, amelyre a bűncselekményt elkövették (pl. azon gépjárműre, amellyel a lopott fát szállították el) .

Ez a rendelkezés nem fedi le azt az esetet, amikor az elkövető a bűncselekmény elkövetése után egy olyan, szállítóeszközzel rendelkező személyhez fordul segítségért a dolog elszállítása céljából, aki a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudomással nem bírt. E rendelkezés szerint a Btk. 77. §-ának (3) bekezdése alapján az elkobzást nem lehetne elrendelni, azonban a Btk. 244. §-ában meghatározott bűnpártolás megállapításának van helye, és így az elkobzásra - a bűnpártoláshoz kapcsolódóan - a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján van mód.

Természeten továbbra is vonatkozik a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontjára, hogy az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona (kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott), valamint az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve mindkét esetben, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Ezáltal a mozgó bűnözés körében egyrészt objektív feltételekhez kötött az elkobzás alkalmazhatósága, másrészt az elkobzás mellőzése a bíróság diszkrecionális jogkörébe tartozik, ezzel a kötelező elkobzás szabályai megfelelnek a büntetőjogi legalitás alkotmányos elvének, amely megköveteli a jogalkotótól, hogy a "büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybe-vettnek kell lennie" [11/1992. (III. 5.) AB határozat].

Forrás: FigyelőNet

Link: www.fn.opten.hu